szerda, március 29, 2006

Atlanta

Vajon mi olyan kozmikus azon, hogy ha szóközöket kérek a névjegykártyákon a körzetszám elé és mögé, akkor azt nem csak a mobil számra értem, hanem a vezetékesre is? Hogy nem szúrja ki a szemét annak a lelkiismeretes tagnak ott a reklámügynökségnél, aki elküldte a nyomdába? Régóta van egy elméletem arról, hogy a szőke cicababáknak nem a reklámügynökségeknél kell dolgoznia. Nem is kell dolgozniuk.

Tavasz

Túl éltünk egy telet. Megint előkerültek a motorosok, meg a nagymamák megtalálták az arborétumot. Tisztára, mint tavaly. Süssön már a nap, mutogatni akarom a melleimet. Na.

- elég volt a lehűlésből.
- forró leszek. hot babe.

vasárnap, március 26, 2006

Eclectick

Új ruciboltot találtam. Fiatal iparművészek ruhaboltja. Már megismernek, pedig csak kétszer jártam arra, mindkét alkalommal egy kirakati darabot vittem el. A boltban 0,5 másodperc alatt nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e valami, vagy sem. Ám ha a bolt előtt elmegyek (mindig megnézem a kirakatot) és az ott lévő póló minden nap tetszik, akkor az tényleg tetszik. Elviszem.

péntek, március 24, 2006

A tükörhöz

De jó újra látni Téged! Pár napra eltűntél. - szóltam tegnap, aztán megrémültem. Már magamhoz beszélek. Öregszem. Ha már arra jártam, ráncokat kergettem az arcomon az ujjbegyemmel. Tényleg öregszem.

Sóhajom hídja

---

csütörtök, március 23, 2006

Failed

Kicsit úgy érzem magam, mint az az idióta, aki tolatni kezdett a körforgalomban, miután elvétette a kijáratot. Előre kellene haladnom, nem hátra. Még akkor is, ha egyhelyben forgás az egész.

Talán beleszédültem.

Operátor! Kérek egy kijáratot.

hétfő, március 20, 2006

Eheti névjegykártya

Miss Brown

bentlakásos bébiszitter
az előnyös külső kölcsönzője

péntek, március 17, 2006


Narcissus, originally uploaded by Naphátú.

Majdnem leírtam, amit nem kellett volna. Ezt küldöm helyette.

szerda, március 08, 2006

Újdonságok

Mire megnyugodni látszott, ami eddig nem volt megnyugodva (nem tudom, hogyan nevezzem: lelki béke vagy hasonló), és megfogalmaztam, hogy azért nem írok mostanában, mert nincs miről, elmúltak az állandó nyűgök, ellenkezőnem-problémák, stb, addigra beütött a teljes káosz, kezdődik minden előről, csak új felvonásban, vadonatúj szereplőkkel. Pont, mint egy igazi brazil szappanopera. Ármánykodás, szerelem, dráma, bírósági per, (ahol a jó megpróbálja bebizonyítani, hogy nem ő a gonosz), fejvesztett hadakozás, családi perpatvar, munkahelyi problémák, fenyegetőzés, személyes konfliktusok, aztán megint szerelem, újra ármánykodás, dráma, fejvesztett hadakozás, amíg a szem ellát és amíg kövek gurulnak.

Köszönöm, nem kérem. - gondolhatnám, de már késő.

Új élet, új kihívások, van miért felkelni reggel, ha eddig nem is lett volna. Éljen. Majd ezentúl erről fogok értekezni, nap mint nap.