Eddig csak egyesével, felváltva vittem ki őket futni, de már nem bírom elviselni, ahogy az otthon maradó állat mindig sír, amikor elindulok a másikkal. Mondjuk, megfenyegettem őket, hogy ha nem fogadnak szót, soha többet nem viszem őket sehová.
Biztos értették.
Bo eleinte nem jön lábnál, kajlázik, meg rohangál ész nélkül, de a harmadik kilométeren már gond nélkül vezethető pórázon is futva, tartja a sebességet és már csak ritkán rohangál be a lábaim alá / közé.