Schiller

Csak egy gyors utalás egy korábbi posztra: megvolt Schiller is a Müpában, Alföldi R-ben nem csalódtunk, Molnár Piroska bájos és szeretnivaló, a fiatal színészek viszont egyre kevésbé nyűgöznek le.

Folytatás decemberben: Lovasi szerzői est és szilveszteri Amadinda. A 'szokásos' program, szokásos társasággal.

Új téma

Régen, úgy pár évvel ez előtt, ilyen állapotaimban írtam a legjobb posztokat. De ma nem.

M őszintesége és G faragatlansága elég volt (vagy mondhatom inkább, hogy kellett) ahhoz, hogy rádöbbenjek: tényleg elcsúszott a prioritás az utóbbi időben. A fáradtság nem mentség erre. Jól akarom csinálni a dolgomat, és azt csak úgy lehet, hogy fókuszálok. A feladatra, és nem a háziakra. Ez talán mentség, bár nem tudom, ki felé.

A héten megszületett a döntés, amit (nem később, mint kedden) lesz alkalmam az érintettek elé vetni. G-nek nincs igaza abban, hogy élvezem ezt a szituációt. Fáraszt. Amit elvégzek, az nem boldogít. A mártírság viszont egy kicsit igen, vagyis az, hogy a képességeimen és tapasztalataimon túl mutató munkát végzek. Vagyis inkább az, hogy ezt másoknak elmondhatom. Vagy még inkább az, ha valaki magától észreveszi és megdícsér.

Évek óta először fordul elő, hogy a közvetlen munkaadóm nem értékeli az igyekezetemet. Ez is furcsa, de túlélem. Egy kicsit érettebb vagyok már, mint pár évvel ez előtt. De tudom, hogy mi lesz: közepes siker, vagy inkább nem lesz bukás, de a babérokat lesz, aki learassa helyettem. Ott se leszek már, ami mondjuk megkönnyíti majd a dolgát.

Mindegy, én már látom az alagút végét, a játék is lassan elkezdődik, meg a munka is hamarosan véget ér. Ma már arra koncentráltam a butiklátogatás alatt, hogy mégse vegyek irodai ruhát, mert nem fog már sokáig kelleni. És nem esett nehezemre.

Rám fér majd a pihenés, házi munka, és a gyöngyfűzés.

Emlékszem, 10 hónapja ugyanilyen izgatottan vártam, hogy elkezdődjön a munka. 10 hónap nem sok, emlékezetem szerint ilyen hamar még sosem ábrándultam ki a munkámból, munkaadómból, és a foglalkoztató cégemből, igaz, sose kellett nekem ehhez sok idő, de azért ez még nálam is rekordnak számít.

Egyébként, sokkal jobban érzem magam, mióta eldöntöttem. Alig több, mint 100 nap van hátra, azt már féllábon is kibírom. A maradék lelkesedésemet még beleölöm ebbe a játékba, hogy ne kelljen szégyenkeznem, amikor felállok. Remélem, év végéig kitart majd.

A dátum

Ma zajlik a magyar mobil távközlés történetének egyik legnagyobb horderejű eseménye: a távközlési csalás definíciójának megalkotása.
És én az eseményeknek ha nem is a sordásában, de legalább a közvetlen közelében vagyok.

Ajánlom mindenki figyelmébe. Az eredmény közzétételére azonban nem kötelezem el magam.

Este

- Na, most van 3 perced, hogy elaludj, különben tudod, mi lesz.
- Igen, jön a következő 3 perc.

És még ezt is

Helyreigazítás

Most múlik pontosan

férjem.jpg (2009)

Kenese képekben

Kenese

Tegnap kiosztottam 'az év legviccesebb napja' díjat. Előre.

A kapitány ugyan szó nélkül tűrte minden vicces hozzászólásunkat, és az érintett témák is látszólag hidegen hagyták, de a főnökúr 2-3 órával az indulás után már szóvá tette, hogy ugyan más csoportjai is rendszerint a szexről kezdtek beszélni egy idő után, mi azonban kihagytuk a megelőző témákat, úgy mint hányás, részegség, stb, és egyből belecsaptunk a lecsóba.

Ezt két dologgal tudom magyarázni: 1) rendkívül érett és gátlásoktól mentes tagokból áll a csoport, vagy 2) felettébb kielégítetlen a társaság és emiatt terelődik a téma 2-3 percenként a szexre.

Házas létemre szerencsére nem én voltam a központban, sem a megszólalók, sem a megszólaltatottak között, ám remekül szórakoztam a társaság egysíkú gondolkodásán és kreatív ötletein. Azt hiszem, talán a 'bitch inside' pólómmal támogattam leginkább a témát, és rettentően örültem, hogy másnap reggel sem engem céloztak azok a kitalált történetek sem, amik a lefekvés előtti néhány perc feledés homályába merült történéseit firtatták a reggeli alatt. A koedukált szoba nyert minden tekintetben.

Most fáj a rekeszizmom, és fáj minden arcizmom is. Rám fér egy kis pihenés.

Csapatépítésre el

Bepakoltam a táskát. Lényegében vitorlás felszerelések vannak benne, száraz tiszta ruha, meg alkohol. Végszükség esetére, ha nem ajánlkozna más program. Azért valaminek csak kell örülni, még az esőben is. Pénteken jövök. Addig is:

Jövő szerdán lesz a nyár

Miután a hét elején visszakapcsoltam az ülésfűtést a kocsiban, most percenként az eget lesem. Hátha visszajön a nyár. Megérdemelném.

A kovászos uborka is ugyanezt várja, ott fonnyad az erkélyen már egy hete, és meg se moccan. Már kezdem kínosan érezni magam, mikor összekacsintunk, az uborkás üveg és én.

Mupa

Rendesen rákattantam a Művészetek Palotájának programjaira. A szegedi kortárs balettről alig akartam kijönni, nem csak miattuk, Orff miatt is, most meg PUF koncerten voltunk, amit kifejezetten nem szeretek, de most mégis jó volt.

Utoljára 2 hete voltunk PUF koncerten, de akkor elég vacakul éreztem magam, mert hideg volt, nem ismertem a számokat, nem értettem a szövegeket, rossz volt a hangosítás, az énekes olykor elfelejtette a szöveget és rémes felkonfokat nyomott, majdnem sírtam tőle. Ez viszont rendes, akusztikus koncert volt, nem volt hideg, csak az volt a baj, hogy rossz volt a hangosítás, nem értettem a szövegeket, és az énekes olyan rémes felkonfokat nyomott, hogy majdnem sírtam.

Mögöttem viszont valaki remekül szórakozott, tök humornak vette emberünk esetlenségét. Engem viszont fárasztott. Szerintem nem vicces, ha valaki nem tudja bemutatni a zenekarának tagjait, meg rendszeresen a zenésztársai mentik ki a felkonfokból azzal, hogy elkezdik játszani a követező dalt. Ejj.

Tiszta garázszenekar érzésem volt. Nem értettem, hogy hogy kerültek oda. A program tetszett, de abban igaza lehet G-nak, hogy valószínűleg azért kaptak felkérést a Műpától, mert az a generáció vezeti most a kultúrális életet pesten, aki PUF-ot hallgatott 20 évvel ezelőtt.

Legközelebb novemberre van jegyünk, Schiller: ármány és szerelem, Alföldi R. rendezésében.

A lovasnak üzenem

hogy már mondja, hogy 'paciló'.

Program Kenesén

Szavazzunk az esti programra, mit szeretnénk csinálni Kenesén? A felmerült programtípusok (a lista bővíthető):

1. Süssünk szalonnát, együnk hozzá lilahagymát és beszélgessünk egymással (jó messziről)
2. Játsszunk társasjátékot (kártya, activity, stb.)
3. Menjünk diszkóba vagy kareoke-zni
4. Vacsorázzunk egy nagyot valami étteremben
5. Simán alkoholizáljuk a szék alá magunkat a szállodai szobában

Esetleg a fentiek egymás után valamilyen sorrendben.

----------------------------------------

Program javaslat:
1. nap
Leérünk – nyitunk egy sört a nagy ijedségre welcome drink jelleggel
Szobák elfoglalása, szabadfoglalkozás, beszélgetés együtt – nyitunk pár sört
Hajókázunk – viszünk sört
Szállásra visszaérkezünk, átöltözünk – nyitunk egy sört
Tábortűznél szalonnát sütünk és activityzünk, meg tabuzunk – sörözünk
Simán a szék alá alkoholizáljuk magunkat, ott ahol vagyunk pálinkával – kísérőnek sört iszunk
Lefekvés, szabadprogram – sör legyen mindenkinél!

2. nap
„Korán” ébredünk, reggelizünk, kirándulunk, másnaposan múzeumba megyünk (ez az osztálykirándulások csúcspontja volt mindig is) – hidratálunk, mentes, vizel belsőleg
Elbúcsúzunk és megígérjük, hogy senkinek nem meséljük el, hogy ki mit csinált…

5. nap (hétfő)
Szemünk sarkából figyeljük, hogy ki néz furán, amiből eldöntjük, hogy mennyire volt gáz a műsor a csapatépítésen, bízunk a jóindulatú felejtésben, időgépről fantáziálunk…

Doxycyclin AL 100

Ez a neve a legújabb barátomnak. A sorsunk most egy időre összefonódik. Vele fekszem, vele kelek, nem feledkezhetek meg róla.

A hosszú leírását végigolvasva kisebb pánik fogott el, noha a betegség önmagában nem nyomott le nagyon. Hát, nézzük, mit írna a Doxycyclin a WIW-es adatlapjára, ha lenne neki:

- én gyógyítom a dülmirigy gyulladást, a trippert, a szifiliszt, a kolerát, és minden egyéb, nagyon súlyos, illetve trópusi betegséget.
- tejtermékkel együtt szedve gyengül a hatásom.
- a hormonális fogamzásgátlóknak meg én teszek be.
- mellékhatásaim: émelygés, gyomorégés, hányás, puffadás, álhártyás vastagbélgyulladás, rekedtség, nyelési nehézség, szőrös fekete nyelv (?), koponyaűri nyomás, látászavar, napérzékenység: kivörösödés, duzzanat, hólyagosodás, körmök elszineződése, lazulása, leválása, vérlemezkék számának csökkenése, fehérvérsejtek számának csökkenése, egyes vérsejtfajták elváltozása, májkárosodás, vesekárosodás, stb, stb. Ezek közül az álhártyás vastagbélgyulladás és a heveny túlérzékenségi reakciók akut életveszélyt is jelenthetnek.

Hurrá.

A tripperesek 1 hétig szedik, én 4 hétig fogom. Várhatóan a bélflórám hosszabb időre tönkremegy. Napra nem mehetek, teherbe sem ajánlatos esnem a következő hetekben, az utcán pedig csak az árnyékos oldalon szabad sétálnom.

A legszebb az egészben az, hogy nem is biztos, hogy ennyitől megnyekken a kórokozóm, 40 nap után, ha beszedtem minden antibacit, megnézik majd, hogy elmúlt-e a betegség, vagy sem. Feltűnő volt, hogy sem a háziorvos, sem a bőrgyógyász nem mondta biztosra, mindketten feltételes módban hadobáltak. Hogy mi lesz utána? Ha nincs szerencsém, akkor az izületem kikészülnek, duplájára dagadnak, esetleg a fél arcom lebénul, ha egyáltalán életben maradok.

Most meg azért kell vérvételre mennem, hogy meglássuk, bírom-e egyáltalán ezt a gyógyszert. Ha a májamat legyalulja, akkor írnak fel másikat.

Jó, nem?

Kollégák a Lyme kór idején

Baj van

Baj van. Nem csinálok semmi kreatívat.

Na, gyorsan össze is szedtem magam és csináltam septében egy nyakláncot, és gyorsan akartam valamit fényképezni is, hogy megnyugtassam a kedélyeket, de le van merülve a fényképezőgép akkumulátora és azt se tudom, hol a töltője. Ííííjjj.

Szóval egyesek már aggódnak értem. Csak ennél nagyobb bajunk ne legyen soha..

A motor

Úgy indult az egész, hogy ő már nem akar többet motorozni, mert az veszélyes, és gyerekei vannak, nem kockáztat.

Aztán jött az, hogy keressünk valami olcsó kismotort, mert nem elég kettőnknek egy autó. Meg a motor olcsó, fenntartani is olcsó, a benzin és a szervíz miatt is. Nem kell vele parkolást fizetni és az ember egy csomó időt nyer azzal, hogy halad a forgalomban, míg mások egy helyben ülnek az autóikban. De az is fontos volt, hogy én is használjam, mert csak magának nem vesz motort.

Hát kerestünk. Nem szép, nem fiatal, de működik. Illetve egy napig működött, épp csak bukósisakot vett magának a lelkem, meg egy láncot, amivel lezárhatja, mikor a motor megállt alatta és egy tapodtat sem mozdult. Elvontatta egy motorszerelő.

Vettünk akkumulátort bele, azt a motorszerelő kicserélte, megjavított benne ezt-azt, légtelenítette, amit kellett, meg kifizettük a vonatást és a motor megint ment. Egy napig. Visszavittük a szerelőhöz.

Megjavította az önindítót, hogy ne kelljen berúgni, meghegesztette a támaszt, hogy le lehessen állítani, kitisztította a féket, kicserélt benne ezt-azt, index lámpát, első világítást, és a motor megint ment.

Megvolt az első baleset is, egy farmernadrág és némi hámszövet látja kárát a villamos síneken történt akrobata mutatványnak. Ezzel egyidőben kipattant a gondolat: 'Jó ez a motor, de kicsi, kell egy nagyobb.'

Ezek után én is felülhettem a motorra. Kb 2 hét után. Mentem vele egy kört (100 m) és addigra beesteledett.

A második szervíz után sem indul hidegen, megint vissza kell vinni a szerelőhöz, de most már (a baleset után) vettünk térdvédőt, protektoros kabátot és kesztyűt is, így már állítólag komfortos a motorozás. Mondom, állítólag.

Ma megpróbáltam újra ráülni a motorra, de megkaptam, hogy inkább a gyerekemmel foglalkozzak, mert így is alig látom. Bukósisakom még nincs, mert amíg nem derül ki, hogy megtanulok-e motorozni, addig minek nekem bukósisak, de amíg nincs bukósisakom, nem tudok kimenni a forgalomba, még csak gyakorolni sem. Mire a gyerek lefekszik, addigra meg lemegy a nap. Kb ennyit a motorozásról. Még egy fotót sem érdemel.

Cserehotel

Katica

Idén 2 hete láttam először katicát. Egy piros lámpánál futottunk össze, amíg álltam a lámpánál, körbesétált a visszapillantó körül. Ez 2 dolgot jelent:

1) tényleg vége a télnek, és ez jóhír
2) marha lassan vált az a lámpa az Egér út elején

Április a tengeren

Pálcás nyaklánc bogyóval

Nyaklánc és karkötő

Ezt kb 10 órán keresztül csináltam

Nyaklánc egy kékszemű néninek

Mert pihentet

Én ismerek olyan 38 éves felnőttet, aki még mindig azt képzeli magáról, hogy az éjszakai számítógép előtt töltött órák (különösen a játékkal töltött idő) pihentet. Ezért hajnali 2ig képes a gép előtt felejteni magát azzal az ideológiával, hogy úgyse tudna aludni, inkább játszik. Aztán 6.30-kor csörög az óra, és hősünk mintha nem értené, mitől olyan fáradt.

Persze én nap, mint nap megvilágítom neki az alvásnak az emberi szervezetre kifejtett jótékony hatásait, de a válasz mindig ugyanaz: a játék is pihentet. Aha.

Mobilkód

Szilveszter

Idén rendhagyó szilveszterünk volt, emberek közé mentünk, de mégse buliba. Pár napig gondolkodtam, hogy miért volt olyan szokatlan a korábbiakhoz képest: hát mert egész éjjel nem láttam egyetlen részeg embert sem, nem hallottam petárdát és tüzijátékot sem. A koncert pedig bevált, megyünk jövőre is.

Kérdés

'-Miért, volt olyan csajod rajtam kívül, aki 4 év után is lefeküdt veled?'