Kell néha egy ilyen lassú, nyugalmas nap, mint ez a mai. Sokáig aludtam. Kényelmesen keltem fel. Sokáig fürödtem. Végigdörzsöltem a bőrömet egy jókora luffa szivaccsal, amíg vörös nem lett a combom. Aztán visszafeküdtem, és pizzát rendeltem. Lassan utolértm magam az itthoni dolgokban is. Elmosogattam, elpakoltam az előszobában összegyűlt cuccokat, és már csillog a fürdőszoba.

Mostmár biztos vagyok benne, hogy nem vagyok beteg, a szó hagyományos értelmében, csak pihennem kellett, ezért produkáltam ezeket a torokfájós tüneteket. És már sokkal jobban vagyok.