szombat, szeptember 30, 2006

Testvérek, egymás közt

- hova lett a szép képed?
- milen kepem?
- volt egy ilyen sapkás-lehajolós, itt a neved mellett, hogy tudjam, hogy ismerlek-e
- nem tudom, en se latom. lehet, hogy a masik msn-be jelentkeztem be, es azon nincs hely fotonak, nem tudom. nekem 2 ikonom van.
- hurrá. na, hány kavicsod van már?
- milyen kavicsom
- akkor jó. most megyek,terigetek egyet.
- kavics? teregetes? Te?!
- ja. de a kép az megvan. kavics még mindig nincs. miért? nem látod, hogy én vagyok? nevem is van, képem is van, üzenetem is van. De mostmár kezdek gyanakodni. Neked biztos van nap a hátadon?
- MILYEN KAVICS???
- hát titkos.
- menj teregetni.
- ok. te nyertél. de mostmár biztos, hogy van napod.

péntek, szeptember 29, 2006

A rés a falon


Utcai párbeszéd

Odakiabált nekem ma egy autós, mert azt hitte, épp elhagyni próbálom a parkolóhelyemet.

- Bocsánat, maga elmegy?
- Magával? Soha.
- Köszi.
- Bocs, na.

hétfő, szeptember 25, 2006

Állapotjelentés

Állítólag ma kezdtem újra a sportolást. Fontos, hogy ne csússzak szét, hiszen máris lottyadt a fenekem és lógnak a melleim. Hogy a ráncokat ne is említsem. Szóval mától újra formába lendülök, méghozzá céltudatosan. Nos, az igéret szép szó, de..

Ennek megfelelően a ma reggeli edzést rutinosan ki is hagytam, a szándék azonban megvolt, valahol jó mélyen. A mérlegre állni hetek óta nem merek, de már szereztem lapos kavicsokat, amiket a zsebembe rejthetek, ha G-nek meg kell mutatnom, hány kiló is vagyok tulajdonképpen.

vasárnap, szeptember 24, 2006

Büntetés

Két új hobbim van mostanában:

1) az ingatlan.com oldalon, egyedi tervek alapján készült családi házak alaprajzainak nézegetése és hangos röhögés.

Kedvencem: egy érdi ház, aminek a földszintjén egy előszoba/közlekedő van, meg 3 szoba. A vicces része az, hogy a közlekedő alapterülete nagyobb, mint a 3 szobáé összesen.

2) menyasszonyi ruhákat kínáló weboldalak nézegetése és hangos röhögés. De az abszolút tuti az a weboldal, ahol (többek közt) a budapesti menyasszonyiruha-szalonok kínálatát és webes megjelenését kritizálja egy hozzáértő grafomán, gátlástalanul őszinte, és az érintett szalonokat porig alázó stílusban.

Kedvencem:
Eddy K. es La belle Meriee márkaképviselet, túl sok fáradtság lenne kideríteni melyik melyik, változó fantázianeveken futnak a ruhák, jelentéktelen termékek ezek a pluszmunkához.Ha valaki egészen biztos benne, hogy fűző és derékban húzott bő szoknya fazont akar fehérben vagy selyemcukorszínekben, esetleg atomlilában és citromsárgában az itt megtalálja. Más nincs, de ilyenekből kétszáz féle.

A weboldaluk a DOOM betiltott változata.

Megnézésekor, kérem, kövesse a saját felelősségemre készített használati utasítást a súlyos egészségkárosodás elkerülése érdekében.

Mielőtt beírja a domaint, kérem, vegyen fel egy Gucci napszemüveget, elsősorban a látóideg megóvasa érdekében, másodsorban a weboldalon megjelenő vizuális terror ellen instant kúraként lekaphatja egy pillanatra, és az igényes design látványa megvédi ízlését.

Az első pályán át kell jutnia az “arisztokratikus”, “uszályos”, “egyedülálló”, kifogástalan, “utánozhatatlan” jelzőket tömörítő, a vetítőgépet szorgosan tekerő, költségtérítéses képzésben részesült pr-menedzserkalkulátoron. A tovább gomb megnyomásával eljut a második szintre, ahol el kell olvasnia a nyilatkozatot, hogy eddiká azaztán csak itten és sehun máshol, de ha mégis, akkor jön a “védjegy”, “hozzájárulása”, “jogi felelősségvonást” rész. Kérem, továbblépés előtt egyeztessen időpontot az ügyvédjével. Aki el tudja olvasni a harmadik szint esküvői idézeteit és még mindig vágyik egy eddiká ruhára és ezért továbblép, az kérem, hivjon papot a spontán szívmegállás esetére.

Az utolsó megpróbáltatás a ruhák megtekintése előtt egy divatjamúlt pofijú modellről készült 30 darab portré megtekintése ugyanabban a fátyol és diadém körítéssel. Kérem, figyeljen oda az összes pályán középtájon orvul elhelyezett kizárólagos kereskedő névre es címre telefonszámmal. 1000 pontot ér egy találat, ütközés esetén két életet von le. Az utolsó szintet is teljesitő játékosokat elviselhetetlen zajinger pusztitja, be kell kapcsolják a hangszórókat és hallgathatják Celine Dion-t. Akinek az egészsege ép maradt, megnézheti az esküvői ruhákat is.

Én megpróbáltam

Jelentem: 1 darab marhapörkölt nokedlivel és fokhagymás uborka salátával elfogyasztva. A mérleg mégis gúnyosan ugyanoda nyújtja a nyelvét, mint előtte.

Lassan tereptárgyakba kell kapaszkodnom az utcán, hogy ne fújjon el az őszi szél.

A kanapé esete

Tegnap éreztem, hogy én is így fogok járni egyszer, amikor G lesújtóan fagyos tekintettel így fogalmazott: 'Nagyon szeretem, de annyira elhasználódott már, kell egy jó bőr helyette. Sajnálom, de muszáj lesz kidobni. A következő lakásba már nem költözik velünk.'

csütörtök, szeptember 21, 2006

Az ingatlanos visszahív

- Jónapot, azért hívom, hogy szóljak, szombaton nem 9-kor, hanem 8-kor várom magukat.
- Reggel 8-kor? Mi történt?
- Szóval 8-kor vár minket a tulaj. Emlékszik, nekem van az egyedi rendszámom. Az első rendszámtáblám leesett, de a hátsó még megvan, onnan tud majd megismerni.
- Asszem, menni fog.
- Aztán én sietek, onnan megyek majd Zsámbékra.
- Nehogy elkéssen Zsámbékról. Viszlát.

Állatfaj #2

Jut eszembe. Autókereskedők. Egy vérbeli profival is volt dolgunk:

- Jónapot kívánok. Szeretném kipróbálni a Mazda5-öst.
- Hát, nagyon sajnálom, de most nem lehetséges.
- Dehát ott áll kint a szalon előtt.
- Hát, igen, de a bemutató autónkat épp most vitték el a hétvégére kipróbálni {délután 4kor}, ami kint áll, az meg a sajtónak van fenntartva és tudja el van zárva a kulcsa. A főnököm meg már nincs itt. Nem tudnának benézni a jövő héten?
- De.

Következő héten:
- Jónapot kívánok. Szeretném kipróbálni a Mazda5-öst.
- Hát, most nincs itt egy sem. Egy kolléganőm jár vele, várjanak, megkérdezem, hogy holnap milyen autóval akar bejönni dolgozni.
{nem azt mondja, hogy megkérem a kolléganőt, hogy holnap azzal jöjjön be, mert van egy érdeklődő.} Visszajön:
- Sajnos holnap már nem lesz itt, a kolléganő szabadságra megy a Mazda5-össel.
- Micsoda?
- Azzal megy szabadságra. Egy hétre. Vissza tudnának jönni egy hét múlva?
- Micsoda?
- Vagy esetleg ha sürgős, jöjjenek be holnap reggel 7 órára.
- Jöjjek ide reggel 7 órára?
- Vagy az túl korán van?

Állatfaj #1

Végső elkeseredésemben megosztok néhány párbeszédet, ami az elmúlt 6 hónapban köztem és ingatlanközvetítők között zajlott. Szerintem nem én vagyok a hülye.

- Jónapot kívánok, érdeklődöm az egyik ingatlanjuk iránt. (...)
- Jó. Szerintem az a ház magának nem lesz jó.
- Nem lesz jó? Miért?
- Hát mert az olyan, hogy szerintem magának nem lesz jó.
- De honnan tudja, hogy nem lesz jó, hát azt sem tudja, milyen igényeim vannak.
- De az a ház olyan messze van mindentől, és rendes kocsival meg sem lehet közelíteni, csak terepjáróval. Ilyen időben, mint most, nem is vállalunk bemutatást, mert nem lehet oda felmenni.
- Nos. Ha történetesen nekem pont megfelel, ha messze van mindentől és történetesen pont van egy terepjáróm, akkor van valami akadálya, hogy megnézzem?
- Nincs.

- Jónapot kívánok, az X ingatlanirodát keresem.
- Az én vagyok.
- Nagyszerű, érdeklődöm az egyik ingatlanjuk iránt. (...)
- Nézze, az nálam úgy van, hogy ingyenes a lakcím kiadás, ide kell jönnie, aláírnia a papírokat, és akkor én odaadom magának a kért címet, meg a tulaj telefonszámát, és maga felhívja és akkor megy ki megnézni a házat, amikor magának jó.
- És mikor tudom átvenni a címeket?
- Hétfőn, szerdán és pénteken.

- Jónapot, Y vagyok és itt állok a Rákóczi úti lakásnál. Maga hol van?
- Hogy érti ezt?
- 6ra beszéltük meg. Itt állok. Maga hol van?
- Én nem hiszem, hogy megbeszéltünk volna mára találkozót a Rákóczi útra.
- Dehogynem. Erről a számról hívtak és maga kérte a találkozót.
- Nézze, lehet, hogy beszéltünk a napokban, épp ingatlant keresek, de én diósdi és törökbálinti házakat keresek, Rákóczi úti lakást nem.
- Pedig erről a számról hívtak. Egy férfi hívott.
- Erről a számról biztosan nem hívta férfi.
- De igen.

- Jónapot kívánok, érdeklődöm az egyik ingatlanjuk iránt. (...) Mikor tudom megnézni?
- Pénteken vagy szombaton.
- A szombat megfelel. Mikor találkozzunk?
- 9 vagy 10 óra esetleg?
- 10 óra jó lesz.
- Jaj, nem lehetne inkább 9? Tudja szombaton esküvőre megyek és nem szeretnék elkésni. Milyen autóval jön? Nekem sárga autóm van és egyedi a rendszáma, biztosan meg fog majd ismerni.

szerda, szeptember 20, 2006

Döntéselőkészítés

A virágbolt helye komoly kérdés lett a napokban. Belváros, hogy budai kerületek?

Asszem meg is halnék, ha egy gyújtogatóbarom egyik éjjel betörné a kirakatomat és összetörné az árukészletemet.

kedd, szeptember 19, 2006

Nők, egymás közt

- Te, kérdezhetek valamit?
- Kérdezz.
- Szerinted egy 35 éves pasi öreg?
- ???
- Na, komolyan, egy 35 éves pasi öreg?
- Hát, nem tudom. Neked vagy nekem?
- Nekem.
- Hány éves is vagy?
- 23.
- Hát.. Mit is mondtál, Lamborghinivel jár?
- Ja.
- Akkor nem!

Per

Van egy rajongóm a flickr-en, én csak úgy hívom: my biggest fan. Kedves dolgokat kommentel, néha-néha megkérdezi, hogy vagyok, rámköszön mns-en, egy percet beszélünk, aztán rohanunk tovább. Ma küldött egy aggódó levelet.

Olvasta a ma reggeli lapokban, hogy a városomban van egy kis 'gond', és meg akarta tudni, hogy én jól vagyok-e. Dobbant egyet a szívem. Először azért, hogy mennyire sajnálatos, hogy híre ment a világban ennek a baromságnak, másodszor pedig azért, hogy van egy ember kb 1000 km-re tőlem, akit életemben nem láttam, de mégis ír egy pár aggódó sort és arra bíztat, hogy jelentkezzek, ha bármire szükségem van.

Íme a linkek, amiket ő olvasott. (Norvégul beszélők előnyben)

http://www.dagbladet.no/nyheter/2006/09/19/477162.html

http://atvs.vg.no/player/player.php?id=5177&bandwidth=1925967&bandwidth_detected=1

És itt van ő, akiről most tudtam meg, hogy kinevezték ennek az 'organisation for leaders of the norwegian chief assessent officers' élére. Per Helge Rise, személyesen:

http://www.utvalget.no/m3.php

Szóval ez jól esett tőle. Köszönöm.

Új fények a nappaliban


Home, originally uploaded by Naphátú.

Kedvenc lámpám és fényei. A háttérben a szeretve őrzött hát bal oldala látható.

péntek, szeptember 15, 2006

Az új fejezet

Félelem és reszketés Diósdon.

Jet kaland

Sosem tankoltam még JET kútnál. Ez ma meg is látszott rajtam.

Jobb oldalon tartom a tanknyílást. Csak bal oldali kúton volt szabad hely. Méricskélek, kiszállok. A benzintömlő nem ér el a kocsi túloldaláig. Pedig nem nagy az autó. Gondoltam, túl távol álltam meg. Visszateszem a tömlőt, visszaszállok. Méricskélek, tolatok, kiszállok. Tömlőt megint a kézbe, húzkodom, nem éri el.

A kutat elég nehéz megközelíteni, mert az előtte és mögötte is marha vastag fém korlát van, olyan, mint a járdák szélén szokott lenni a gyalogosok meg az autók között. Gyanús. Mintha többen próbálkoztak volna túl közel tolatni a kúthoz. Elővigyázatosság? Á, biztos nem.

Rámenős vagyok, harmadszor is megpróbálom. Vissza a tömlőt, be a kocsiba, méricskélés, tolatás, pislogás körbe, hogy hányan röhögnek. Pedig nem is vagyok szőke. A harmadik próbálkozás előtt végigmérem a kút kijelzőjét, hogy hátha ki van írva, hogy 'Itt nem lehet a túloldalon lévő tanknyílásba tölteni.' De semmi. Megnyugszom a nevükben is, mert azért az elég gáz lenne a JET-re nézve.

Szóval harmadszor is próbálom, de nem éri el. Benzinkutas sehol, csendben tudomásul veszem, hogy ilyen nincs és mégis van, aztán visszaülök a kocsiba és beállok a sor végére, megvárom, amíg lesz hely a jobb oldalamon.

Hurrá. Beállok, eléri a tömlő a nyílást. Ránézek a kijelzőre, ott figyel az előző delikvens litere meg forintja. Bazz. Ezek szórakoznak velem. Most menjek be és reklamáljak, hogy 'Figyelj, én most álltam be, ennyit mutat a kijelző, de nem fogom kifizetni az előző autós benzinjét'? Nincs mit tenni, a számláló nem nullázódik le, és még olyan villogó index lámpa sincs a kutak fölött, mint a MOL-nál, ami mutatná, hogy fizetve van-e vagy sem.

Bemegyek. Ácsorgok, a kasszák előtt áll a sor, a kutasok dolgoznak. Mégsem állok be a sor végére, hogy amikor sorra kerülök, megkérdezzem, hogy 'Hogy kell lenullázni azt a kurva kijelzőt?!' inkább kimegyek.

Megfogom a tömlőt újra, idegesen benyomom a tankba, semmi. benyomom még egyszer, jó mélyre, lenullázódik. Hurrá. Tankolok. Közben ráérek óvatosan ellenőrizni, hogy másoknak is egyértelmű-e, hogy itt nem lehet a túloldalra átvinni a tömlőt. Mások is próbálkoznak. Nem szólok. Csendben igazolva érzem magam. Tele a tank. Visszateszem a tömlőt. Bemegyek. Fizetek. Beülök. Gázt adok.

csütörtök, szeptember 14, 2006

And the winner is

Nekem az összes közül a biciklis katonakálmános plakát tetszik a legjobban. Akárki akármit mond. A bamba mosolyával úton-útfélen jobb kedvre derít. :)

szerda, szeptember 13, 2006

Moulin Rouge


Never knew I could feel like this
Like I've never seen the sky before
Want to vanish inside your kiss
Every day I love you more and more

Listen to my heart, can you hear it sings
Come back to me, and forgive everything
Seasons may change, winter to spring
But I love you until the end of time

Come what may
Come what may
I will love you until my dying day

Suddenly the world seems such a perfect place
Suddenly it moves with such a perfect grace
Suddenly my life doesn't seem such a waste
It all revolves around you

And there's no mountain too high
No river too wide
Sing out this song and I'll be there by your side
Storm clouds may gather
And stars may collide
But I love you until the end of time

Oh, come what may, come what may
I will love you, I will love you
Suddenly the world seems such a perfect place

kedd, szeptember 12, 2006

Eheti névjegykártya

Miss Brown

az origó örzője
szélsőségesen heteroszexuális szociopata
a működőképes párkapcsolatok vezető közép-európai kutatója

vasárnap, szeptember 10, 2006

Mély sóhaj

Nem tudok elképzelni ennél jobb vasárnap délelőtti programot. Fekszem a kockás pléden, süt rám a nap, a zenélő szökőkút mellől szól a zene (csak kár, hogy ugyanazt az egy órás programot ismétegeti), én süttetem a hasam, nézem a szomorúfűz ágait, ahogy lógnak majdnem az arcomba, élvezem, hogy nem szól hozzám senki és szippantom az elvirágzó Tagetes-ek enyhén büdös, ámde nagyon fanyar illatát.

Néha szélesen és büszkén rámosolyodom a féyképezőgépes túristákra, kihúzom magam, mert nekem ez nem látványosság, hanem a természetes vasárnap délelőtti időtöltés, én már fényképezőgépet sem hozok, mert mintha csak hazajárnék, megértően pislogok a kattintgató olaszokra, akik Andrea Bocelli time to say goodbye című slágerére még tapsolni sem átallanak. Tiszta túristalátványosság.

Én meg csak mosolygok, becsukom a szemem és megvárom, amíg G visszaér a futásból.

Jóreggelt

Jól esik, jól esik, ezerszer is jól esik.

7vége

Megvolt a hétvégi családi szalonnaégetés, amit végül (csak a szerencsének köszönhetően) még az ünnepeltek sem hagytak ki. Szalonna, hagyma, grill kolbász, (borsos és négyfűszeres), almás-körtés-diós-póréhagymás-túrós saláta és kenyér volt a menü. Persze az est fénypontja a családi görkorcsolyás hokibajnokság volt, amit a frissen aszfaltozott utcánkon rendeztünk a ház előtt. Gyerekkoromban el se tudtam képzelni, hogy a mi utcánkat valaha le fogják aszfaltozni, de ez is megtörtént végre. Ja, a mobil szekció most sem hagyta ki a közel egy órás zárt foglalkozást.

Néhány tudnivaló a hokibajnokságról:
- A csapatok létszáma 1 és sok között változott.
- A játékosok vezetékneve (családi bajnokság lévén) nagy hasonlóságot mutatott.
- A kapukat mozgatni csak abban az esetben ért, ha biciklis közeledett az úton.
- A nővéremnek kint kellett dekkolni a kocsija mellett, mert mindig az alá gurult be a labda és senki nem tudta az ütőjével kihorgászni onnan. Kb 10 percenként kellett előre vagy hátra gurulnia a kocsival.
- A játékidő sötétedésig tartott.
- A kicsiket nem löktük fel és nagy tapsot kaptak, ha találatot szereztek.
- A nagyokat fellöktük és nem tapsoltuk meg, ha találatot szereztek.
- Mindenki nyert.

Este pusziosztás és takarodó.

péntek, szeptember 08, 2006

Barmok

Szerencsétlen nap volt ez. Legszívesebben tanácsokat szórnék a levegőbe annak a sok baromnak, akivel ma találkoznom kellett. Rosszul választottam ebédet, rosszul választottam filmet a moziban. A rossz ebéd miatt a moziban rosszul lettem.

Holnap hazautazunk. Szülinapok, névnapok, mozgalmas családi hétvégénk lesz.

szerda, szeptember 06, 2006

Csendélet a nappaliban


This morning, originally uploaded by Naphátú.

kedd, szeptember 05, 2006

Parti

Vasárnap délután partit adtunk a barátainknak: 2 család, 2 pár és 1 kutya látogatott el hozzánk. Finom szendvicseket csináltam, de a kókuszos teakenyeret senki nem ette, ezért vissazvonom a pár nappal ezelőtti bátor kijelentésemet.

A gyerekek jól érezték magukat, mi is jól szórakoztunk, egyedül a töpszli kutyát viselte meg a gyerekek társasága, nincs hozzászokva, hogy órákon át nyúzzák szegényt. Halálra várt tekintetével a távolba meredve hagyta el a házunkat a nap végén, otthon sétálni menni se volt kedve és az ágy alá bújt, nehogy még valaki megtalálja aznap.

A csecsmőkorú gyerekvendégtől viszont most is igyekeztem távoltartani magam, mint ZC barátnőmnél szombat délután. Elmentünk látogatóba, megnézni az 1 hónapos gyerekét, de óvatosan tartottam a 2 méteres biztonsági távolságot köztem és a gyerek között. Kérdeztem is tőle, hogy nem ciki-e vendégségbe jönni aztán nézni a gyereket jó messziről, de megnyugtatott, hogy szerinte nem.

Újabb próbálkozás

Most meg a Telki Magánkórháztól kaptam egy spam-et. Azt akarják, hogy szüljek náluk, családias könyzetben. Zeszemmegáll. Még valami okos ötlet...?!

szombat, szeptember 02, 2006

Unszimpátia

Ellenszenvedély