hétfő, május 21, 2007

Szemből nem

Én már azt se értem, amikor az autóban ülő pasik dudálnak, ha nőt látnak. Tavasszal volt egy felindulásom erről. Most meg a melleim láttán lépnek a fékre a magányos autósok. Az nem zavarja őket, hogy kicsit lejjebb terhes vagyok.

A látszatprobléma ma végre megoldódott, G jött velem szemben az utcán és szerinte elölről nem látszik a pupli a hasamon. Valahogy nem feltűnő. Aha, azóta mindent értek.

Az eperevéses férfibolondításról idén valahogy leszoktam, helyette (pl étteremben) asztalnál ülve szédítem a pasikat. A melleim az asztal felett vannak, a hasam meg alatta. Bámulnak, én meg vigyorgok.

Ööö.. Van arra valami pszichiátriai szakkifejezés, amikor valaki állandóan a saját melleiről beszél?

Nincsenek megjegyzések: