Pályakereső

...vagyok. Annyira nem tudom, hogy mit akarok kezdeni magammal, hogy nem is állást keresek, hanem globálisan: pályát, amin tovább indulok. Persze a fejvadásznál az embert nem egészen így fogalmaz, hanem inkább azt mondja: 'Nyitott vagyok minden lehetőségre', ami igaz is, de már elbizonytalanodtam azzal kapcsolatban, hogy ez nekem jó-e vagy sem.

Lehetnék mondjuk pénzügyes. Könyvelő, vagy ilyesmi. Hamarosan befejezem a sulit, akár könyvelhetnék is. Ha tudnám, hogy ez mennyire izgalmas, fárasztó, monoton vagy kreatív, akkor el tudnám dönteni, hogy akarom-e. De nem tudom. A fejvadász talált egy építőipari céget, amelyik itt szervezi a pénzügyi központját, ami relatíve izgalmas, de nem akarok 15 másik, ingerült, menstruáló vagy klimaxos nő között tölteni napi 8 órát. Nem akarok sorozatgyilkos lenni.

Visszamehetnék valamelyik tartalomszolgáltatóhoz, szerettem azt a szakmát, jól kijöttem velük, szerintem ha 10 céget felhívnék, biztosan érdekelnék valakit. De nem hiszem, hogy hosszú távon ez lekötne engem. Vagy lehetnék adminisztratív munkaerő. Abban óriási gyakrolatom van. De nem tudom, hogy akarom-e. Folyton a fejemre nőnek a papírkupacok, nem szeretem, ha a nap végén ki kell ásnom magam az iratok alól. Ez sem az a motiváló munkakörnyezet.

Mozoghatnék horizontálisan, vagy vertikálisan, de nem tudom, hogy melyik lenne jobb. A jóakaróim szerint vállalhatnék az eddigieknél komolyabb munkakört is. Persze, vállalhatnék, ha nem lennék kishitű. Nekem bele kell énekelni a sajtot a számba. Nem vagyok könnyű eset.