Nekem tényleg van olyan, hogy elképzelek szituációkat, hozzágondolom, hogy mit reagálnék, mit mondanék, mit tennék ott, akkor, aztán újra és újra lejátszom magamban, egészen a részletekig kidolgozva a történetet, a dialógusokat, fordulatokat, aztán annyira beleélem magam, hogy a végén nem tudom eldönteni, hogy valóban megtörtént-e, vagy csak elképzeltem elalvás előtt, vagy a kanapén pihenve, párnával a fejem alatt.
Akkor most beutaltassam magam a pszichiátriára, vagy megtanuljak komolyan forgatókönyvet írni?
Eszter
15 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése