szerda, november 30, 2005

Sushi bar

A hurráoptimizmusom szokásos leszálló ágában van, utólért a rendszeres kétheti szomorúság. Elintéztem ma is egy csomó dolgot, de mintha nem történne velem semmi. Csak telik az idő, vég nélkül. Holnap már december. A kedvenc hónapom. (A nővéremnek viszont ilyenkor kezdődik az éves depressziója, - 28 éve, mióta egy decemberi napon megszülettem - és általában a következő év november végéig tart.)

Már a legközelebbi ismerőseimnek se merem elmesélni hogy mennyire jó dolgom van, nehogy irigyek legyenek rám, ennek ellenére tegnap is elhasználtam egy pár zsebkendőt. Nálam a depresszió családi hajlam, nem én szereztem, hanem örököltem.

Nincsenek megjegyzések: