wow

Hazafelé arra gondoltam, írok egy részletesebb beszámolót a Motorola bemutatóról, de sikerült annyira felhúznom magam, hogy inkább eszembe se jusson többet. Mindig tudtam, hogy nem én vagyok a cégközönségük, sosem volt Motorola telefonom, tesztelni se akartam soha, ezután sem fogom használni őket, az tuti. Épp annak az ellenkezőjéről győztek meg, mint amiről eredetileg tervezték. Amatőr, felszínes, rongyrázó banda, látszik, hogy a HR-en is ez a kiválasztatási szempont. Szúrd ki a szemüket valami szarral és zengj róla ódákat sokáig. Prezentál az irodai szalag munkás, 'ööö, ilyen izé, háááát, és most mondjuk egyszerre, hogy WOOOW'!!

WOOOW!!

A marketing igazgató használt egyedül egész mondatokat a ragok összekutyulása nélkül, de ő is csak ilyeneket mondott: 'A telefon a legkedvesebb dolog az életünkben, vele beszélünk a legtöbbet, nélküle sehová nem megyünk, még a családtagokkal is kevesebbet beszélünk, mint vele. Beszélhetünk róla akár úgy is, mintha élő lenne, mert ő áll a legközelebb hozzánk. Senkivel nem töltünk annyi időt, mint vele. De azt mégsem érezzük, hogy ő mit gondol, még azt sem tudjuk, hogyan működik' (itt már majdnem sírtam) 'Szeretnénk tudni, hogy mitől érzi jól magát, milyen színben szeret lenni, satöbbi'. Hányás a sarokba, aztán indulás a ruhatárba a kabátomért.