A hétvége kudarcai

1) Megvásároltuk a hozzávalókat a Nagy Irodafelújítás Projekthez. Boldog voltam. Kitaláltuk, megszerveztük, megtaláltuk a megfelelő időpontot, mindenki ráér, tud és akar segíteni, azt hittem egy hétvége alatt készen leszünk. Csak egy kis festés meg parketta lerakás.

Találtunk alkalmi fuvarozót, aki a terepjáróján elszállította az irodához a 200 kg-nyi építőanyagot, és segített felvinni mindent a harmadik emeletre. Még lift is volt, jó tágas, 500 kg teherbírású, lefoglaltam és a fiúk bepakolták a cuccokat. Felhuppantunk a harmadikra, kitámasztottuk a lift ajtaját egy köteg laminált parkettával, és elkezdtük kipakolni a csomagokat.

Néhány köteg kipakolása után azonban a lift megmakacsolta magát, és pánikszerűen bezárult az ajtaja. Szerencsére mindannyian a folyosón voltunk.

Vidáman nyomkodni kezdtük a lift hívógombját, de semmi. Egyre ingerültebben nyomogattuk, semmi. Cibáltuk az ajtaját, semmi. Az látszott, hogy a lift belső ajtaja nem záródik, azt hittük, a kitámasztó parketta köteg pont úgy borult el, hogy kitámasztja a belső ajtót. És sajnos senki nem maradt bent, hogy megigazítsa. A külső ajtó pedig nem nyílt. A lift kijelzője hibát jelzett, a lift nem mozdult el, és az ajtaja nem nyílt ki.

Hívtuk a hétvégi biztonsági őrt. Hozzáértően elmondta, hogy fogalma sincs, mit kell csinálni. Nem tudja a liftszerelő telefonszámát, a gondnok nem veszi fel a telefonját, és van ugyan valahol egy vésznyitó a lift ajtaján, amit csak meg kell nyomni és kinyílik az ajtaja, de nem tudja hol van.

Áttkintettük a helyzetet. A 16 köteg parkettából 6 van nálunk, 10 a liftben. A 2 vödör festékből 1 nálunk, 1 a liftben. Az ajtó nem nyílik.

Telefonáltam Apukámnak, hogy lehet, hogy mégse kellene most vonatra ülnie, mert az ominózus építőanyag, amit az ő segítségével raktunk volna le vasárnap, a liftben rekedt, inkább mégse szálljon így fel a pesti gyorsra. Hülyén éreztem magam, szerencsére ő csak nevetett.

A szombatra tervezett festést sem tudtuk megejteni, az egyik vödör festék hiányában. Sokáig nem tudtam eldönteni, hogy sírógörcsöt kapjak-e vagy dührohamot, csak kapkodtam a levegőt hangosan, de az érzelemkitörés - döntés hiányában - elmaradt.

A hozzáértő hétvégi biztonsági őr adott egy telefonszámot, ami elvileg a liftszerelőhöz tartozott, de azon a számon nem meglepő módon egy zavart magánszemély válaszolt, fogalma nem volt a liftajtó kinyitásának legegyszerűbb megoldásáról. Azt is mondták a portások, hogy liftszerelőt legfeljebb hétfőn tudnak hívni, ami azt jelenti, hogy szerencsés esetben kedden ki is fog jönni. Hazamentünk.

2) Másnap, vasárnap beugrottunk az irodába megnézni, hogy mi is hiányzik még a festéshez és a többi felújítási munkálathoz. A lift mellett a földszinten csomagok várakoztak.

-Azok ott a mi cuccaink?? - kérdeztem a hozzáértő hétvégi biztonsági őrt.
- Igen. Egy óra múlva lejött a lift magától és kinyílt az ajtaja.

Szóval ha várunk egy kicsit, vagy értesítettek volna azok a ráérős barmok, végülis szinte mindent meg tudtunk volna csinálni, de mindegy, legalább a parketta kötegek és a festék is megkerült, és a liftszerelés költségét sem veri ránk az irodaház.

Most kezdődik előröl a szervezés, időpont keresés, és a munkálatok összehangolása. Nem baj, két nap várakozás alatt találtunk még egy csomó dolgot, amit ki lehet még javítani.